A következő projektemhez szükségem van egy nagyfékdobos Pannóniára.

Heteket túrtam a netet, míg lett olyan, amelynek az árfekvése elfogadható, az állapota megfelelő, és van rajta műszaki, azaz átíratható és azonnal használható. Jellemzően 200-300e Ft között mennek a használható állapotú gépek, amelyeket az ember nem sajnál, és nem visz kiállítani sem. 500e Ft felett már lehet vinni a gépeket kiállítani, de használni nem feltétlen merném.

A mostanit egy nagyon rendes, és műszakilag nagyon analfabéta embertől vettem. Mindennel szerelőhöz vitte, becsülettel fizette őket, míg bírta. A krómok és a fények elfogadhatóak, a kerekek esztétikára újak, a blokk erős. Csíkozás nincs, de szemnek kellemes a látvány. Csakhogy... Itt most felsorolás jön:

• A futóműben csillapítás nemigen van. Elől gyárilag sem sok, hátul azért kellene.
• A csillogó kerekek fékhatása hihetetlen harmatos, inkább nincs.
• A tükrök csálék, minden lóg mindenfele.
• Oldaltámasz rugója állítólag út közben elveszett.
• Mire hazaértem, a hátsó lámpa majdnem teljesen eltört a rezonanciától.
• Világítás nem működik.
• Féklámpa nem működik.

Muszáj volt nekilátni simogatni a masinát. Nézzük, mik bukkantak elő a szekrényből:

• A tükröknek meg kellett húzni az állító csavarjait. Csavarhúzó, villáskulcs, 5 perc.
• Az akku döglött. Konkrétan egy 6V 4Ah-s pici kocka akku bele volt téve az akkudobozba, és ott lötyögött, pattogott, csúszkált, majd elpusztult. Vettem bele nagyobbat. Kihézagoltam, sarut csináltam a testnek. Megfordítottam a dobozcsavarokat, ne a kilógó 10 mm-es csavarvégnek támaszkodjon az akku.
• A fenti művelethez ki kellett nyitni a szerszámdobozt. A doboz zárjában a cilinderek szétfúrva, a zártest menthetetlen. A helyzetet látva após előveszi a záras dobozát, és elém teszi az 1967-ben vásárolt új zárat, amelyet nem volt ideje beépíteni.
• Nem működő világítás okán előveszem az első izzót. Nahát, mindkét szál szakadt. 6V 15/15W, persze, hogy kiégett. Csere rendes 35/35W-osra, após izzós dobozából.
• Ha már első lámpatest, a foncsor felújított. A lámpakarima pedig ovál, egy rugó nem fogja a foncsort. Kis alakítás következett a lámpakarimán, így már sokkal kevésbé ovál. Rugók a helyükre kerültek. Tákolt távtartó került a karima és a lámpafej füle közé a csavarra.
• Jó pont: szeléncella helyett már dióda egyengeti a töltést, erősen beszigszalagozva.
• Teszt: helyzetjelző, kürt és féklámpa már van. Esti teszt: az első izzóhoz képest a hátsó elég halovány. Hátsó búra le, izzó ellenőrzés. Persze, hogy 12V-os. Előveszem az izzós dobozt, bekerül az új 6V 21/5W. Újabb teszt. Nahát. Féklámpa és helyzetjelző vezetéke felcserélve. A gyári sarus kötés gondosan megszüntetve, lezsugorcsövezve. Szabdalni és saruzni fog kelleni.
• A VT5-6 hátsó lámpák konstrukciója az anyagtakarékosság jegyében olyan, hogy a rendszámtábla merevíti. A régi méretszabványú rendszámtábla. Az új nem olyan. Lemezből eszkábáltam táblát, feltettem. A motor frissen megismert szellemiségéhez méltón hőpisztolyos ragasztóval tunkoltam helyére a lámpatestet, és ragasztottam fel a rendszámtáblát. Az első próbákhoz megteszi. Egyelőre bírja.
• Világítás elöl még mindig nincs.

Így van ez, ha az ember szerelőre bízza, és felújított motort vesz.