Pár pillanatkép a blokk összerakásáról.Ilyenek a varázs csapágyak:

A kosár üvegszálas poliamid. Elvileg 120 fokot bír. Kérdés, itt bírja-e, pláne a főtengelynél.

Itt látszik az O gyűrű a váltó villatengelyen. Így elvileg nem folyik, ha a lánckerék oldal is ilyen.

A váltó egyébként meglepően egészséges. Szépek a bordaélek:

A kukactárcsán sem látszik jelentős kopás:

A kapcsoló szerkezet ellenben elég romos volt. Ilyenek jöttek ki belőle:

A kilincsek rugója például kettétört a kezemben. A kinyúlt seegerek helyett tettem be oldalsó szerelésűt:

Ez szebben tart, kérdés, jobban működik-e vele. Közben jött pár új dolog, filléres cuccok:

Utángyártott berúgó rugó, teljesen korrekt. A csapágyfedő lemez ellenben nagy. 0,5 mm-t kellett leszedni belőle, mire hajlandó volt bebújni a helyére.

Kerültek új szimmeringek. A boltos szerint nem rosszak. Kiderül.

Aztán lassan, sok éjszakai túlórával összeállt a blokk. Kiderült, a tengelyeknek axiális hézagot kell hagyni, nem lehetnek pont passzentosak. Pucolni kellett a hengerből a felkenődött alut, a dugattyún meg a beszűkült hornyot. Készültek új tömítések mindenhova vékony műszaki rajzlapból. Az utángyártott készlet eléggé kritikán aluli. Kerültek új O gyűrűk a berúgó tengelyre és a váltó tengelyre. Dolgozott a reszelőkészlet, itt-ott síkot egyengettem, lépcsőt simítottam el, méretet igazítottam.

Jó hír, hogy a hajtórúd valami modern dolog, abszolút nem gyári sem az alakja, sem a minősége.

A ferdére görbült, emiatt kifújó P10 hengerfejet nem akartam visszatenni. Jobb híján egy felkomprimált P10 hengerfej kerül tesztelésre, amely 10,7 kompresszió viszonyra van beállítva. Nem kell megijedni, a magas kipufogó rés miatt a valós kompresszió viszony kisebb lesz.

A motor összeállt, indult szépen. A váltóval küzdés lesz, a kapcsoló szerkezet nem az igazi. Felfele szépen vált, de vissza nem nagyon akar. Teszten kiderül, javul-e, vagy romlik. Holnap meleg lesz, majdnem 10 fok.